Rajt 1990. a rajtvonalnál egy városi vállalkozó és egy mezőgazdasági vállalkozó. Eldördült a start pisztoly, mind a két versenyző nekilódul. A városi vállalkozó privatizál egy volt KTSZ-t, a mezőgazdasági vállalkozó kárpótlási jegyért vesz 50 ha földet. Még fej-fej mellett haladnak, jön az első akadály, az első adóreform. Mindkettő vállalkozás egy kicsit meginog, de a verseny folytatódik tovább. A Magyar tulajdonú termelő gazdaság a szolgáltatásokat kivéve egyre rosszabb helyzetbe kerül, mert jön megint egy nagy akadály a globalizáció. A mezőgazdasági vállalkozás ez alatt támogatást és adókedvezményt szerez, a városi vállalkozás által befizetett adóból, amitől az esélyei egyre javulnak. A városi vállalkozásnak még a saját üzlete előtti parkolás is a többszörösébe kerül, mint bárki másnak. Aki betér hozzá, mindenki hatóságként harap egyet a városi vállalkozásból, így a versenyben egyre több terhet kénytelen viselni. Közben a háta mögött az ostorral ott jön az állam hogy teljesíts egyre többet és többet, és fizess adót, egyre többet. Ez alatt a mezőgazdasági vállalkozás fejhosszal elhúz a városi vállalkozás előtt. A versenyzők az utolsó kanyarhoz érnek, amikor jön a gazdasági világválság nevű akadály, amibe a városi vállalkozás majdnem belerokkan, de megpróbál talpon maradni. A mezőgazdasági vállalkozás ekkor egy utolsó támadásra szánja el magát, és a városi vállalkozás embereinek, (akiktől a támogatásokat kapja) mindenkinél drágábban adja a megtermelt termékeit. Ezzel nem a mezőgazdasági vállalkozás nyer, hanem a városi vállalkozás veszít! De biztos, hogy csak Ő a vesztes?